Mi az Egészséges utcák?
Az elképzelés lényege, hogy minden városi közterület- és közlekedésfejlesztést egy általánosabb célrendszer alá rendel, amelynek középpontjában az emberek egészségi állapotának és életminőségének javítása áll.
Az Egészséges utcák megközelítés megalkotója Lucy Saunders, brit egészségügyi és közlekedési szakértő, aki munkájáért több díjat is átvehetett. A koncepció 2011-es kidolgozását követően, 2014-ben a Transport for London, a brit főváros közlekedésszervező hatósága elsőként a hétköznapokban is alkalmazta az Egészséges utcák megközelítést.
A tíz indikátor
A megközelítés alapja tíz, az utcákat használó emberek élményére összpontosító, úgynevezett Egészséges utca jellemző.
Ezek közül a két legfontosabb:
• Mindenki otthon érzi magát
• Az emberek szívesen sétálnak és bicikliznek
Ha egy utca egészséges és befogadó környezetet teremt, akkor ott üldögélő, ácsorgó, sétáló és bicikliző embereket találunk, legyen szó bárkiről a közösségből. A nyolc további jellemző azokra a lényegi összetevőkre mutat rá, amelyek a két legfőbb jellemző megerősítéséhez szükségesek. Lemenni az utcára olyan élmény, ami az ember összes érzékszervére hatással van, így szükségszerűen a különböző jellemzők is összefüggenek egymással. Például ha az utca nagyon zajos, akkor az emberek nem érzik magukat jól, aminek következtében talán nem is szívesen sétálnak vagy ülnek biciklire.
A magyar kiadvány
A Járókelő.hu csapatának meggyőződése, hogy érdemes és fontos megismertetni a magyar közvéleményt az Egészséges utcák megközelítéssel, ezért elkészítettük az eredeti kiadvány magyar viszonyokra való átfordítását.
Bár London és Budapest több szempontból is különböző városok, az ott élő emberek és igényeik, akárcsak bárhol a világon, nagyon hasonlóak egymáshoz. Így ha a helyi viszonyokból fakadóan néha eltérő olvasatban is, de mindkét városra érvényesnek tartjuk az Egészséges utcák jellemzőit. Hiszen akárcsak más országokban, Magyarországon is veszélyezteti a városokban lakók egészségét és közérzetét a közlekedésből származó légszennyezés, a kevés testmozgás, vagy éppen a csökkenő zöldterületek aránya.
A magyar kiadvány nemcsak az eredeti szöveg magyarra fordítását tartalmazza, de igyekeztünk releváns, budapesti példákat is bemutatni. Így az olvasó az elméleti háttér mellett a gyakorlatban is megismerkedhet a koncepció lényegével.
Reméljük, hogy ezzel a kiadvánnyal hozzájárulhatunk városaink fejlődéséhez, és a jövőben mindenki egy egészségesebb környezetben élhet.
Járókelő Közhasznú Egyesület
Egészséges utcák 