Mitől lehetne egészségesebb a budapesti utca? Erre az egyszerűnek tűnő, mégis rendkívül összetett kérdésre keresi a válasz a Járókelő.hu kiadásában megjelent kiadvány. A kötet 10 fejezeten keresztül vizsgál 40 helyszínt a fővárosban.

Az Egészséges utcák budapesti példákkal igyekszik illusztrálni a brit Lucy Saunders által kidolgozott (Healthy Streets) várostervezési koncepciót. Ez az elképzelés egy olyan szempontrendszert alkalmaz a közterületek leírására és értékelésére, amelynek elsődleges célja a lakosság egészségének megőrzése. Éppen ezért például olyan tényezőkre fordít nagy figyelmet, hogy mennyire zajos egy tér vagy utca, tiszta-e a levegő a közvetlen lakókörnyezetünkben és hogy milyen a lakosság biztonságérzete a nyilvánosság különböző épített tereiben.

  • XIII. kerület, Pozsonyi út
  • XVIII. kerület, Kossuth Lajos tér
  • XVI. kerület, Szilas-patak
  • VII. kerület, Kazinczy utca
  • III. kerület, Fő tér

És hogy mi a tétje mindennek? Lucy Saunders a kézikönyv bemutatóján elmondta: az egészségmegőrzés szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás és a városi mozgás fontosságát.

Ha a fizikai aktivitás gyógyszer lenne, úgy a legjobbak közé tartozna mint egy csodaszer.

Koncepciójának kiindulópontja is ez: Hogyan találkozik, vagy találkozik-e egyáltalán épített környezetünk a legalapvetőbb szükségleteinkkel?

A Járókelő alapítója, Le Marietta egy évvel ezelőtt találkozott Lucy Saundersszel egy szakmai fórumon, ahol megállapodtak abban, hogy a szempontokat magyar viszonylatban is érdemes lenne alkalmazni. Ezekből a tervekből született még végül a kiadvány és az a bemutató, ahol a szerző személyesen is ismertette elképzeléseit. A szakma és a civil közönség nagy örömére. A fórumra ugyanis eljött több kerületi önkormányzat és jó néhány nagy fővárosi szolgáltató, például a Fővárosi Vízművek vagy a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. A BKK mobilitásstratégia vezetője Twitteren posztolt az eseményről:

Ez utóbbi tény azért is fontos, mert a kiadvány célja éppen az, hogy pozitív példákat mutasson be és megszólítsa a döntéshozókat. Az emberléptékű, élhető város kialakítása leginkább talán azon múlik, hogy a tervezés és a fenntartás köreiben illetékes városgazdák és szolgáltatók mennyire érzékenyek azokra az evidenciákra, amely evidenciák végső soron a felhasználók és a lakosság jó közérzetét garantálják. Legyen szó akár gyalogosokról, kerekesszékkel közlekedőkről, biciklisekről, vagy azokról, akik éppen autóval indultak útnak.

A tíz indikátorból álló kritériumrendszer mondhatni magától értetődő dolgokat fogalmaz meg, mégis olyan fontos tényezőkre mutat rá, amelyeket minden nap érzékelünk jártunkban-keltünkben, de csak a legritkább esetben veszünk tudomást róluk. Vagy gondolkodunk el azon, hogy másként is lehetne. Szinte magától értetődőnek vesszük, hogy egy buszmegálló semmiféle védelmet nem biztosít a környezeti hatásokkal szemben (legyenek azok akár évről-évre egyre szélsőségesebbek) vagy, hogy egy járdaszakasz autókkal szegélyezett részein a gyalogosoknak a falhoz simulva kell közlekedniük. Számtalan ehhez hasonló példát kiemelhetnénk, amire igenis létezik gyors, egyszerű, és sok esetben költséghatékony megoldás, ami a közlekedés egyik résztvevője számára sem kedvezőtlen.

A Healthy Streets magyar változatát gondozó Balogh Samu várostervező úgy találta: a IX. kerületi Tompa utca az a hely Budapesten, amelyik a legtöbb indikátornak kiegyensúlyozottan meg tud felelni.

Itt lehet autóval közlekedni (igaz, folyamatosan változik az amúgy egyirányú utca járhatóságának iránya, miközben biciklivel mindkét irányba végig járható), van sok beülős és kiülős hely, az egész utca árnyas, tele van fákkal, miközben egymást érik a padok és csiripelnek a madarak. Talán kerékpártámaszból lehetne több, és persze mindenhol van javítanivaló, de számomra a Tompa utca az, ami legközelebb áll egy elképzelt budapesti egészséges utcához.

A Járókelő kiadványa nem pusztán a szakmát igyekszik megszólítani. Szeretne támpontokat adni bárkinek, aki magáénak érzi az utcát és nyitott arra, hogy utánajárjon, mit tehet a saját hatáskörében azért, hogy javuljon az általános közérzet a magyar városokban.

A kiadvány fotóit ebbe a galériába gyűjtjük.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s